Alapvetően még mindig nem én hozom el a Tündérkirálylányt az oviból, de ma apjuknak délben tárgyalása volt, így én mentem el érte - minden egyéb gyerekcsatolmányommal együtt ;)
Luca nem tudta, hogy én fogok menni, így igazán nagy meglepetés - és öröm volt ez neki. Izgatottan rohangált odaráncigálni az óvónéniket, hogy meg tudja mutatni büszkén az ő kisöccsét! ;) (aki szerencsésen végigaluda az egész egy órás oda-vissza hurcibálást - alapvetően nem ennyi időt vesz ez igénybe, csak még nagyon változó mennyi idő alatt tudunk összekészülni, biztosra akartam menni >> fél órát vártunk a Tündérkirálylányra az aulában... :D)
(Közben sikerült megfigyelni azt is, hogy a nagy-nagy zajt délben tényleg nem az ovisok okozzák, hanem az 1-2. osztályosok, akik szintén ekkortájt indulnak haza - torkukszakadtából ordítva, a lépcsőn lerohanva, ugrálva, ajtót csapkodva... )
No egyelőre ez egy kivételes alkalom volt, azért megvárom én majd ezzel még a tavaszt, azt hiszem... :) Alaposan elfáradtam mire négyen hazaértünk... ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése