Iskola vs. óvoda

Ritkábban írok mostanában, de nem a lustaság miatt, hanem mert megszületett harmadik gyermekünk decemberben és így kicsit kimaradok az óvodai eseményekből. Bár férjem eljár a szülői estekre, sőt a középsővel jár hétfőnként a kisoviba - ezekről én nehezen tudok mesélni, még ha el is mondja mi történt, az már nem lenne ugyanaz...

Írok így most arról amiről tudok... :)
A Katica ovi jelenleg egy épületben van a Csillagösvény Waldorf iskolával, ami szerintem nagyon jó, sok szülő és gyerek hétköznapjait könnyíti meg, hogy nem kell két helyről összeszedni a kicsit és a kicsit nagyobbat. Azonban óhatatlanul akadnak súrlódások. Az ovi az épület földszintjén van, itt van még az iskola étkezője, ill. éppen az ovi bejárata melletti egy tanterem. Jelenleg ebből adódik némi konfliktus, ugyanis du. 1 és 2 óra között itt kézműves foglalkozást, órát tartanak, amit megzavar a zaj, amivel az jár, hogy a mi kis ovisaink haza indulnak.. (az ovinak 1-kor van vége minden nap).
A hazaindulás nem mindig zökkenőmentes, de ha zökkenőmentes is, ritkán hangtalan... a gyerekek sikítva-nevetve ugranak apa/anya/nagyi nyakába, van aki a fáradtságtól sírva vonszolja ki magát, páran kergetőznek az aulában a még beléjük szorult energiáik levezetésére... A mi lányunk többnyire mindezt produkálja az esetek 90%-ában... :) Amikor még én mentem érte (most ez alól is felmentésem van még egy kis ideig, majd ha már elég erősnek érzem magam, hogy egy 3 évessel a nyomomban és egy pár hónapossal a hasamon/hátamon/hordozóban hajkurásszam az aulában sapkával-cipővel a kezemben... na majd akkor újra énmegyek érte...), akkor mindezt tovább rontotta, hogy a fiam és a lányom, mint általában, hihetetlen összahangban művelték mindezt.

Az őrületet tovább fokozza, hogy havonta 1x a weldorf egyesületből vannak ott árusok, természetesen éppen az ovi bejárata és a kérdéses tanterem előtt telepednek le az aulában - egyrészt ezzel tovább fokozva az "alap" zajszintet, másrészt hozzájárulnak, hogy korábban kelljen hajfestéket vásárolnom, mert őszintén rajtam mindig frász van, hogy mit kell majd csak azért megvennem, mert a 3 vagy 4 évesem leejtette/leverte/elszakította/meglökték és beleesett stb.

Mindezen előzmények után történt, hogy a kézműves foglalkozást tartó tanárnéni jelezte, hogy így képtelenség órát tartani, legyünk kedvesek csöndben várni a gyerekeinket, majd fegyelmezetten,  csöndben, az órát nem zavarva, lehetőleg gyorsan elhagyni az ovit...
(...)
(...)
A nem szalonképes gondolataimat most nem teszem közzé... :) de talán még a tanárnéni is emlékszik rá pedagógiai ismeretei alapján, hogy nem a 4-6 éves korosztály az, aki erre képes (ti. a napi eseményektől felajzva, du-i alvás előtt, fáradtan, anyának/apának örülve fegyelmezett kis felnőttként viselkedni).
Megoldási javaslatnak felmerült, hogy esetleg az iskola az órarend tervezésénél figyelembe vehetné, hogy a kérdéses terem mellett egy óvoda van, ami minden áldott nap 1-kor végződik - és a kézműves foglalkozást tehetné egy másik terembe... erre az egyik szülő - akinek egyik gyereke az oviba, másik gyereke a suliba jár - megjegyezte, hogy ez nem egy építő és a dolgot előrevivő javaslat és rossz példa a gyerekek előtt...
?????
Sajna a vitába nem túl sok szülő mert bekapcsolódni pedig szerintem túl sok megoldás nincsen:
a) tényleg abban az egy órban nem szerveznek semmilyen órát, foglalkozást az ovi melletti terembe
b) az ovi és az isi szétválik - amit én nem szeretnék, mert ez volt az egyik aduász nálam a Katica ovi mellett, hogy milyen klassz, hogy egy épületben van az iskolával... - de azért lehetne egy alkalmasabb épületet keresni az iskola és az óvoda számára, ahol kicsit jobban elkülönülne egymástól a két intézmény...
c) az ovisokat még bent felöltöztetjük - erre azonban sajna hely nincsen... most vagy felöltözve adják ki az óvónénik, vagy turnusokban mennek haza a gyerekek (ez utóbbi sztem megoldhatatlan)

amúgy meg nem csak az ovisok a "zajforrások", hiszen sok osztályból szintén hazamennek 1-kor a gyerekek, mások ilyenkor mennek ebédelni és megint más osztályok ilyenkor levegőznek, játszanak az udvaron.

Remélem sikerül megoldást találni a problémára.