Első benyomás

Jelenleg még nem tudjuk melyik waldorf ovi lesz a "befutó", a szempontok: az óvónők, a megközelítés, az ovi épülete, van-e hely.. :) kb. ebben a sorrendben, bár a pontot az i-re nyilván az teszi fel, hogy felvesznek-e minket egyáltalán.. :)
Az egyik lehetséges ovi a Telkiben lévő Budántúli Waldorf Óvoda. Itt voltunk ma ismerkedő, kóstolgató jelleggel baba-mama klubban. Nehéz a hangulatát leírni, mert még soha sehol nem éreztem ennyire hogy "otthon vagyok". Minden költői pátosz nélkül. Szinte nem ismertem senkit, egyedül Noémit de vele alig beszélgettem a 2 ott töltött órában... gyakorlatilag senkivel sem beszélgettem, most nem is az volt a lényeg, csak hogy befogadjam az egész milliőt. A játékok egyszerűen elbűvöltek, pedig tényleg nagyon egyszerűek, de ettől annyira MÁS, tényleg megmozgatja még az én berozsdásodott fantáziám is. Műanyaggal egyáltalán nem találkoztunk, talán a wc ülőkét leszámítva :)
A 2 óra programja valahogy így nézett ki:

• megérkeztünk, Eszter kedvesen mosolyogva üdvözölt minket, megmutatta merre van a beljebb..:)
• bent a gyerekek szabadon játszhattak bármivel (volt egy elkerített játékkonyha-étkező,  valamint egy nagy játszó rész ahol voltak asztalok és kisszékek,valamint sok-sok kosárban mindenféle érdekes holmi, mint mindenféle alakú és formájú (gondosan lecsiszolt, szálkamentes) fatörzsek, mindenféle termés, kukoricacsutkák, egy hintakos :), kis faszekér-falovakkal, egy nagyon szuper golyós-liftezős játék, horgolt állatkák, manók, waldorf babák, manók - Luca és Boti miután jól megtömték a pocakjukat mogyoróval :) élvezettel fedezték fel minden zegzugát a szobának. 
• Eszter gondoskodott a vacsoráről, kókuszos zabkását főzött, nagyon finom volt, Botinak is ízlett csak teletömte magát mogyoróval ezért nem evett sokat és hamar felpattant az asztaltól  - azonban még vacsora előtt egy kis közös mondókázással, höcögtetéssel tettünk pontot a játék végére, majd együtt elpakoltuk a játékokat, megterítettünk és következett az
• asztali áldás, majd a közös vacsora.
• vacsora után Eszter mesélt egy mesét a gyerekeknek - amit Luca és Boti kivételével minden gyerek tátott szájjal hallgatott, sajnos ők ezen a pontont már túl voltak pörögve... Remélem ha kiveszem őket az oviból hamar visszaáll a békéjük és újra nyugodt gyerekek lesznek...
• búcsúztunk és jöttünk haza

Valahogy - magamtól - azt vártam volna, hogy majd jóóól kifaggatom Esztert az oviról, hogy van-e esélyünk pályázni/bejutni... de valahogy ezek a kérdések egyáltalán nem foglalkoztattak amíg ott voltunk. Visszavettem kicsit a tempóból és tényleg csak élveztük az ottlétet. Mindhárman, igazán. Luca nem is akart hazajönni...:)
Jövő héten sajnos elmarad farsangi szünet miatt, de 2 hét múlva újra baba-mama klub. Nem kérdés hogy ott leszünk-e.. :)
Az oviról amúgy, az első bekezdésben írt szempontok alapján..:) :
Az óvónőket ugye nem ismerjük még.. de Eszter, aki "csak" egy anyuka, nagyon kedves, barátságos, nyitott, hihetetlen nyugalom árad belőle.
Megközelítés: na ez sajnos számunkra nem ideális mert csak autóval lehetséges, ill. utána kell járni, hogy a távolsági buszok hogy járnak, jár-e egyáltalán Telki és Biatorbágy között bármi is... autóval 15 perc, ami egy déli hazaútnál pont azt jelenti, hogy útközben elalszanak, amikor kiveszem őket a kocsiból, akkor meg "felélednek"... nem túl jó... a tömegközlekedés azért lenne jó még ha 2x annyi ideig is tart, mert az van annyira izgalmas számukra, hogy nem alszanak el, csak majd itthon.
Az ovi épülete teljesen rendben van, egy szépen felújított családi ház, nagy kerttel. Kint figyel a kerítésen egy "ELADÓ" tábla, ez mondjuk nem tudom jelenti-e azt hogy az ovi költözik, vagy bérlik csak a helyet és így is akarják eladni hogy tovább bérlik...? Nem kérdeztem rá... majd legközelebb.. :)

Pénteken megyünk a Csillagösvény Waldorf Suli (igen nem tévedés, a suli.. :p) kóstoló napjára, meghallgatjuk, belekóstolunk abba is, hogy megerősítést kapjunk, tééényleg jó az irány.. :)