A munkák időigényének felmérése

nem mindig reális, attól tartok...:p
Vegyük példának ezeket a tényleg nagyon kis egyszerű, Márton-napi manókat, ami az óvónő szerint 10 perc /manó... A hétvégén sikerült már 2 teljes manót összeraknom, így bátran állítom, nem, nem 10 perc egy ilyen manócska :p
A szabása mondjuk tényleg pár perc, a fej készítés már legalább 10, ha nem akarja elrontani az ember, a test és a fej kihímzése (igaz nem vagyok egy hímzőbajnok, lehet itt megy el a drága idő) fél óra és az egész összeállítása apró öltésekkel szintén fél óra. Tehát ha az ember nagyon odakoncentrál és nem áll fel pisilni, inni, nem néz közben tv-t és nem megy pisilni, akkor 1 óra egy manó.

Ez csak azért érdekes, mert elég későn lett megint kiosztva egy feladat, amit mondjuk simán megcsináltunk volna szeptember óta, ami már akkor is ismert volt, most mehet a kapkodás...

Ugyanez a probléma volt a "nyári munkákkal" - nyáron szinte semmit nem kellett csinálni, volt egy kerítésépítős nap, ami utólag kiderült, hogy feleslegesen, mert a kerítést visszabontották.. + egy festős hétvége. Ellenben az oviindulás előtti napon (igen, aug 31-én) jött egy feladatlista: nincs a gyerekeknek öltözőszekrénye, fogasa van, de kéne fölé egy polc, mossuk ki a függönyöket, törölközőket stb. (a géz drapéria hozzám került ami a kézi mosás során is szétfoszlott több helyen, órákig stoppolgattam azt is, mivel arra a kérdésre, hogy vegyek-e másikat, ha igen, milyen színre legyen befestve (nem triviális hogy ugyaúgy rózsaszínre mert a falakat most nem rózsaszínre festettük, hanem barackra) nem érkezett senkitől válasz.. Természetesen tegnapra kéne minden.. ha ezt kiosztják nyár elején, simán megvan minden, ismét kapkodás nélkül.

Új szülőként afelett is kicsit kapkodom a fejem, hogy ki dönt abban, hogy milyen kiadás mehet, mi szükséges, mi az amit akkor is meg kell venni ha nincs rá pénz, és akkor össze kell dobni, valamilyen más forrásból meg kell szerezni a rávalót (papírgyűjtés, PET palack gyűjtés, vásár, stb.). Elviekben az óvodaszék dönt... de óvodaszéki ülés egy hónapban csak egyszer van, sok kérdés van, ami addig egyszerűen nem várhat. Így két "megoldás" van erre jelenleg, illetve, három.
1.: sürgős beszerzendők sincsenek beszerezve - ez nyílván nem jó...
2. az óvodaszék engedélye nélkül beszerzi a szülő amit kell, számlára - amit az óvodaszék később jóváhagy és kifizet - a) teljesen normálisan belefér a keretbe; b) nem fér bele a keretbe és borul a költségvetés...
3. az óvodaszék engedélye nélkül beszerzi a szülő amit kell, számlára, de az óvodaszék nem hagyja jóvá a kiadást és nem fizeti ki a szülőnek senki...
egyik szebb mint a másik, nemde? :p
Mi lenne az ideális..? Ha lenne egy beszerzésért felelős személy (van is ilyen), aki azon felül, hogy begyűjti az óvónőktől, hogy mik az igények (új kis wc ülőke, bögrék stb.), a kiadási oldallal is tisztában van és mielőtt még a szülők felé kiáramlana a feladat, megbeszélné az óvodaszékkel, hogy milyen kiadás fér bele, ha nem fér bele, mi legyen... Így elkerülhető lenne az a csapda, amibe én estem pl. az óvodai bögrékkel...

Jött felém ugyanis a parkolóban két mosolygós anyuka pár héttel ezelőtt, hogy ugye én vagyok az az új szülő aki Biatorbágyon lakik..? Igen. Jajdejó. Mert hogy van ott egy fazekas műhely, akik készítették az óvodai görbe bögréket és hát megfogyatkozott a készlet, kellene még egy 20-25 darab, kérdezzem már meg, mennyiért és mikorra tudják megcsinálni. Kaptam fényképet a meglévő készletről és egy mintabögrét, elérhetőséget a fazekas műhelyhez. Sikerült a fazekasműhelyt felkutatnom, mivel elköltöztek. Meglettek. Megkérdeztem mennyi az annyi, mikorra lesz kész, vittem a hírt. Húúú de jó, hát ez tök klassz. Ez nem is sok. És ilyen hamar? Dejó. (a fejemben lévő ideális munkaszervezés alapján, miszerint feladatot akkor adunk ki, ha arra van keret, legalábbis a feladatot kiadó személy tisztában van vele, hogy mi az tól-ig határ, ami még belefér a keretbe, nálam ez annyit jelentett, hogy OK, mehet. Tévedtem.)
Hazajöttem, leballagtam a fazekas műhelybe, mondtam, hogy indulhat a bögregyártás. Eltelik egy hét. A feladatot kiadó személy újra odajön hozzám a folyosón amíg várunk a gyerekekre és ismét megkérdezi, mennyibe is kerülnek a bögrék. Húú... hát az elég drága... nem nagyon van most az ovinak pénze...
(...)
és hát amíg az óvodaszék jóvá nem hagyta, meg ne rendeljem...

na ezen a ponton én nem világosítottam fel, hogy már meg vannak rendelve a bögrék, várom hogy döntsön akinek ez a feladata, hogy az ovipénzből ki lehet-e ezt fizetni vagy sem, ha nem, akkor majd vagy összedobják a szülők, vagy így jártam... (akkor minden ismerősöm kerámiabögrét kap Karácsonyra :D), mert én már nem megyek le a fogyatékosokat foglalkoztató kerámiaműhelybe 1 héttel a megrendelés után, hogy mégsem kérjük, az biztos...

Szóval van még min finomítani, hogy jól működjön ez a dolog, de reménykedek... ;)