szülői est

Múlt héten volt szülői est, de nagyon vegyesek az érzéseim...
alapvetően jó hangulatban telt,  és sokmindenről szó volt, a közelgő Márton ünnepről és a hozzá tartozó feladatokról, annak kiosztásáról, bátorságpróbáról, azonban számomra nagyon hiányzik, hogy már október vége van lassan, de még mindig nem látom át, hogy működik az óvoda, a beszerzések, hogyan szerveződnek meg a napi feladatok, vannak ugyan munkacsoportok, de melyik munkacsoport KONKRÉTAN mit csinál, van-e olyan feladat, amit nem csinál senki stb. Szóval én kicsit operatívabb, technikai megbeszélést vártam a szülői esttől, hát ilyen nem volt.  Pl. olyan apró technikai dolgok maradtak le, mint a kenyér kérdése. Szeptember elején úgy volt, hogy minden héten azok a családok viszik a kenyeret, akik a hétvégén takarítanak. Aztán ez módosult hogy mindig az a család visz kenyeret, aki az előző héten takarított (mert sokan csak akkor kaptak észbe hogy rájuk esik a takarítás amikor jött a hétvége, így sokszor maradt az ovi kenyér nélkül hétfőn). Ezen a hétvégén a miénk a takarítás, így rákérdeztem, most pontosan mennyi kenyeret is kell vinni, mire jött az ovónők sos körlevele, hogy már nem kell kenyeret vinni, mert megoldották a kenyérbeszerzést... szóval én eddig azt hittem épp az ilyen kérdések megbeszélésére adott a szülői est és nem a Márton ünnep hátteréül szolgáló Szent Márton életéről szóló kiselőadásoké..

A Márton ünnep egyébként szép lesz, sötétedéskor összegyűlünk az oviban és a gyerekek a szülőkkel együtt (pár apuka kivételével) elmennek sétálni a közeli patakhoz, ahol apró kis úszőmécseseket (dióhéjba öntött gyertya) bocsátanak a vízre egy kívánság kíséretében. Visszasétálunk az ovi kertjéhez, ahol addigra pár apuka épít egy hatalmas homokvárat, elrejtik benne az anyukák által varrott manókat, amiből minden ovis választhat egyet. Kapnak még perecet is, amit mindenkinek meg kell felezni valakivel - ezzel szimbolizáljuk hogy Szent Márton megosztotta a köpenyét egy koldussal és gyakoroljuk, hogy mi is megosztunk másokkal dolgokat.